2003. november 25. kedd 14:49
Parlamenti napló
2003. november 24.
interpelláció
Tállai András: "Miért hagyta cserben a kormány a hazai kis- és középvállalkozókat az uniós csatlakozás küszöbén?"
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tállai András, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: "Miért hagyta cserben a kormány a hazai kis- és középvállalkozókat az uniós csatlakozás küszöbén?" címmel. Tállai András képviselő urat illeti a szó.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt másfél évben nagyon sok szó esett a kis- és középvállalkozások megsegítéséről. A sok ígéret és a sok hangzatos szó helyett mit tapasztalunk? A kormány az első intézkedései között megfojtotta a Széchenyi-tervet, azt a programot, aminek segítségével minden második településen létrejött valamilyen beruházás, azt a Széchenyi-tervet, amely segítette a vállalkozókat, hogy sikeresen felkészüljenek az európai uniós pályázatokra, a fejlesztésekre.
A Széchenyi-terv kiéheztetésének eredménye közismert: a vállalkozók lendülete érezhetően elfogyott, nem fejlesztenek, nem tervezgetnek, csak várnak, kivárnak. A kormány, miközben bőkezűen jutalmazta a klienseit, a csészényi tervből csak kávéskanállal mérte a támogatásokat. A helyzet még ennél is rosszabb lesz 2004-ben: közismert tény, hogy a hazai vállalkozások túlnyomó többsége finanszírozási gondokkal küzd, nincs elég tőkéje a szükséges beruházások megvalósítására, visszaesett a termelése, a dolgozókat kénytelen elbocsátani.
Egy ilyen helyzetben egy olyan vállalkozásbarát kormányzati politikára lenne szükség, ami nem növeli, hanem csökkenti a vállalkozások terheit. Ehelyett mit lehet látni? A Medgyessy-kormány becsapja és félrevezeti a vállalkozókat; könnyítésről beszél, miközben nőnek a munkavállalói járulékok, növekednek az áfaterhek, a közüzemi díjak, az autótulajdonosok terhei, az illetékek, és újból nő az infláció mértéke. Ez elsősorban a pénzügyi kormányzat elhibázott lépéseinek tudható be, és ennek következtében jelentősen megnőttek a hitelek kamatköltségei is.
Ezek után már nyilvánvalóan ön is elismeri, hogy a júniusi forintárfolyamsáv eltolása elhibázott intézkedés volt. Ez azonban sajnos semmit nem változtat azon, hogy az önök kormányzati hibáinak költségeit a hazai vállalkozásokkal kívánják megfizettetni. Az egyik kisvállalkozói érdekképviselet vezetője - tehát nem az ellenzék - a következőt mondta: a kis- és középvállalkozások a mostani helyzetben nem tudnak hitelt felvállalni, a recesszió, a megszorító intézkedések hatására nőnek a vállalkozók működési költségei, és a lakossági fogyasztás sem bővül. A kölcsönből történő beruházás megtérülését nem látják a bizonytalan helyzetben.
Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem ezek után: hogyan kívánja a gazdaságirányítás helyreállítani a bizalmat a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatósága érdekében? Milyen eszközökkel tudják garantálni, hogy a kis- és középvállalkozók ne legyenek az Európai Unióhoz történő csatlakozás vesztesei? (Taps az ellenzéki padsorokban.)
ELNÖK: Az interpellációra Csillag István miniszter úr válaszol.
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Semmiképpen nem az egy mondatra jutó képzavarok számának a növelésével, mert ugyan gondolom én, hogy a kötélről a "megfojtotta a Széchenyi-tervet" jutott az ön eszébe, és szeretnék olyan kávéskanalat magamnak, amelyik 17 százalékkal nagyobb mértékű támogatást mér a különböző vállalkozóknak, mint ahogyan 2002-ről 2003-ra sor került.
Amit azonban szeretnék elmondani, az a következő: világossá vált a kisvállalkozások számára, hogy melyek azok a hozzáférhető források, amelyekkel a talpon maradásukat és a versenyképességüket növelhetik. Kedvezőbbé vált a mikrohitelprogram feltételrendszere, emiatt 85 százalék feletti a források kihasználtsága, ebben az évben 762 új kölcsönfelvételre került sor, 12 milliárd forintot meghaladó felhasználás mellett. A Széchenyi-kártya hitelkonstrukciója tekintetében 5 millió forintra emelkedett az igénybe vehető összeg, hónapról hónapra nő az igénybevétel, az elmúlt három hónapban 11 milliárd forint állt rendelkezésre, és ennyit helyeztek ki.
A kamattámogatással működtetett midihitelprogram is beindult, ennek során 4 milliárd forintot értek el a vállalkozók, jövőre várhatóan 11 milliárd forint kihelyezésére kerül sor.
Az európai technológiafejlesztési és felzárkóztatási hitelprogram keretében ebben az évben 20 milliárd forint áll rendelkezésre, amit igénybe vettek. Az új elemként szintén belépett Lánchíd-faktoringprogram keretében a követelések faktorálására kerül sor. Az MFB-től pedig 20 milliárd forint fejlesztési tőke érhető el az idén, és ennek az összege két év alatt összesen 40 milliárd forintra nő. Tizenegy pályázati támogatási konstrukciót hirdettünk meg 2003-ban az előbb említett fejlesztési tőke- és hitelforrások mellett.
Az eddigi sikeres pályázatok száma 2269, ami már így is meghaladja a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében 2002-ben meghirdetett pályázatokon nyertes kis- és középvállalatok számát, ami ezer alatt maradt, 954 volt. A következő három évben pedig a strukturális alapok felhasználásával, hazai költségvetési társfinanszírozással 43 milliárd forint támogatás érhető el. Következésképpen azt szeretném mondani, hogy 2003 februárja és októbere között 9580 vállalat kapott olyan szakmaspecifikus felkészítő tanfolyamon ismereteket a pénzügyi források mellett, amivel a helytállása biztosított, és azt szeretnénk, hogy ezeket a programokat továbbra is elérjék a kis- és középvállalkozók.
Amit tehát ígértünk, azt, ami a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programnak volt a mottója, hogy sokaknak sokfélét - szemben a korábbi keveseknek sokat programmal -, teljesítjük, az ígéreteinket maradéktalanul betartottuk. A finanszírozási konstrukciók - hiszen megtakarítóból mindig több van, mint adófizetőből - jól működnek, és az adófizetők pénzével jól sáfárkodó, annak utánanéző támogatási programok is segítették a vállalkozók felkészítését. Mi tehát nem képzavarokban gondolkodunk, hanem konkrét tettekben.
Ehhez kérem a parlament további támogatását és válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Akkor folytatnám a valósággal, amit mindössze öt pontban fogok elmondani önnek, miniszter úr. A nagyívű Európa-tervből megtanulhattuk, hogy hogyan tudunk kicsik lenni, mert csak néhány tucat vállalkozó tudta igénybe venni. A lassan mondott gáz és villamos energia árának drasztikus emelkedéséből megtudhattuk, hogy mit értenek önök szegénységpártiságon. Az elhibázott árfolyam-politikából és az abból következő magas kamatokból megtudhattuk, hogy mit értenek önök a forint ócsításán. A Széchenyi-terv megfojtásával és annak csészényi tervvé való átalakításával, majd pedig gyűszűnyien vett igénybevételével megtudhattuk, hogy mit értenek önök versenyképesség-javításon. A nyolcszáz kilométer autópálya ígéretéből pedig megtudhattuk, hogy a Magyar Köztársaság gazdasági minisztere a csillagokban jár.
Éppen ezért, miniszter úr, amíg nem száll le a földre, addig a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki oldalon.)
ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 182 igen szavazattal, 152 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
