2003. október 31. péntek 23:36
Parlamenti napló
2003. október 28.
A 2004. évi költségvetés általános vitája - Áder János beszéde
Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony!
Engedjenek meg első mondatként egy személyes megjegyzést. Éjfél után, amikor elhagytam a Fehér ház épületét, láttam, hogy frakcióvezető asszony, Lendvai Ildikó szobájában még ég a villany. Gondoltam, buzgón dolgozik a beszédén; arra számítottam, hogy a korábban megszokott, humorral fűszerezett beszédet hallhatunk majd, szó lesz Róbert gidáról, Zsebibabáról, Micimackóról, esetleg más, számunkra fontos figurákról. Sajnos, csalódnom kellett, mert ilyenek nem fűszerezték ezt a beszédet, maradt a lehetetlenre való vállalkozás, védeni azt a költségvetési tervezetet, amely ezer sebből vérzik.
Tisztelt Országgyűlés! Történelmi évfordulók keretezik az Országgyűlés költségvetési vitáját, gondoljunk csak a néhány napja ünnepelt '56-os forradalomra vagy Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára. Egy-egy ilyen évforduló alkalmat ad a töprengésre és arra, hogy elgondolkodjunk e jeles évfordulók máig ható üzenetén.
Negyvenhét évvel ezelőtt éppen egy keddi napon, egészen pontosan október 30-án a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelynek a címe az volt, hogy "A hazugságok ideje lejárt". Talán érdemes felidéznünk ennek a cikknek néhány gondolatát.
"Ha azt kutatjuk, hogy az elmúlt években mit gyűlölt legjobban ez a nép, első helyen kell mondanunk a hazugságot. A hazugság pohara csordultig telt. A helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy nem elsősorban a rossz gazdasági helyzet, a szűkölködés, az életszínvonal korlátozottsága vezetett a nemzet felkeléséhez, nem ezek a dolgok izzították fel a magyar szíveket, hanem egyebek mellett, de talán mindenekelőtt a hazugság gyűlölete. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy nem háborította fel az embereket a nemzeti vagyon bűnös tékozlása, a gazdasági egyenlőtlenség és az, hogy ez a gazdag ország nem tud nyugodt megélhetést biztosítani fiainak. De abból a tényből, hogy az anyagi követelések a tüntetések és a felkelés idején háttérbe szorultak, valamint abból, hogy senki nem tört más vagyonára, következik a tény, hogy a tüntetés, a felkelés politikai jellegű volt. A nép felkelt és kimutatta felháborodását a hazugságokkal szemben.
Az elmúlt években fájt az embereknek, hogy alacsony az életszínvonal, de még jobban fájt, ha azt mondták, hogy magas. Fájt az embereknek, hogy semmibe veszik nemzeti mivoltukat, de még jobban fájt, hogy azt mondták, nemzeti, nemzetibb és legnemzetibb politikát folytatnak. Fájt az embereknek, hogy békekölcsönnel terhelik a népet, de még jobban fájt, hogy azt mondták, ez a kényszerkölcsön önkéntes. A munkást sértette a normarendezés, de vérig sértette, hogy azt mondják, ez az ő érdeke, ezt ő kérte. Hagytuk, hogy a hazugság pókhálója szője be közéletünket és magánéletünket. És hiába volt minden kérés, kérdés, figyelmeztetés, tiltakozás s a végén követelés, nem okultak belőle. Nem okultak belőle még a tragikus órákban sem, amikor a nemzet már fegyvert ragadott kezébe, hiszen a rádión keresztül ellenforradalmárnak, csőcseléknek és ki tudja, még mi mindennek bélyegezték azokat, akiknek nem volt más bűnük, mint hogy magyarok akartak lenni, és igazságot követeltek." Eddig az idézet.
Talán érdemes lenne okulni a mai szocialista hatalomgyakorlóknak is e 47 évvel ezelőtti gondolatokból. Igen, e 47 évvel ezelőtti gondolatokat érdemes lett volna megszívlelni nemcsak a 2004-es költségvetés tervezetének készítésekor, hanem korábban is, akkor, amikor Medgyessy Péter a választási programját állította össze, és akkor, amikor a második szocialista-szabad demokrata kormány a programját elkészítette. Márpedig ha az önök választási és kormányprogramban foglalt ígéreteit és a 2004-es költségvetés rideg számait összevetjük, jól látható, hogy az ígéretek és a tettek között ég és föld a különbség. A Fidesz-frakció tagjai - úgy, ahogy azt az Állami Számvevőszék is tette - ízekre fogják szedni a költségvetés tervezetét, és bizonyítani fogják, hogy az előttünk lévő tervezet a leépítés költségvetése.
A frakció első felszólalójaként én csak néhány kiemelt kérdéssel kívánok foglalkozni, távollétében is szembesíteni kívánom Medgyessy Pétert választási ígéreteivel, bizonyítani fogom, hogy Medgyessy Péter rútul becsapta választópolgárait.
Nézzük, milyen kérdésekkel érdemes foglalkozni!
Mit ígért Medgyessy Péter a családoknak?
Mit ígért Medgyessy Péter a gyerekeknek?
Mit ígért Medgyessy Péter a fiataloknak?
Mit ígért Medgyessy Péter a szülőknek?
Mit ígért Medgyessy Péter a nyugdíjasoknak?
Mit ígért a fogyatékkal élőknek?
Mit ígért az önkormányzatoknak?
Mit ígért a mezőgazdaságból élőknek?
Mit ígért az autópályán közlekedőknek?
Mit ígért a Tisza mentén élőknek, és mit ígért az allergiás betegségben szenvedőknek?
Mit ígért Medgyessy Péter a családoknak?
Több pénzt, jóléti rendszerváltást és létbiztonságot.
És mit mond most Medgyessy Péter? Szó szerinti idézetek következnek.
"2004-re nem tudjuk vállalni azt, hogy az életszínvonalat tovább javítjuk. A hagyományos jóléti állam kora lejárt." Emlékeznek rá? Augusztus 19-én hangzott ez el, az ünnep előestéjén, füttykoncert fogadta ezt a bejelentést. Nem lesz jövőre reálbéremelés. A közalkalmazottaknál a minimális inflációt sem elérő 6 százalékos béremelés fedezetét elbocsátásokkal kívánják biztosítani.
Mit ígért Medgyessy Péter a gyermekeknek?
"Megőrizzük az elmúlt évek családtámogatási rendszerének eredményeit, és a szolidaritási hálót megerősítve átalakítjuk a társadalmi újraelosztás rendszerét." Később már kormányfőként a következőket mondta: "A gyerekekről szólnak kormányom legfontosabb tettei ebben az esztendőben és a jövőben is." És mi a valóság? A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok normatív támogatása 5 százalékkal csökken, ez reálértékben több mint 10 százalékos értékvesztést jelent. A bölcsődei ellátás és a családi napközi normatívája szintén legalább 6-8 százalékos reálérték-csökkentést szenved el jövőre. Immáron második éve nem emelkedik a családi adókedvezmény egyetlen fillérrel sem, és a gyed összegének felső határa sem nő jövőre sem, egyetlen fillérrel sem.
Mit ígért Medgyessy Péter a fiataloknak?
Itt egyetlen kérdést érdemes csak talán kiemelnünk ebből, hiszen több ígéret is vonatkozott a fiatalokra, a lakásépítés, otthonteremtés. Nézzünk néhány idézetet! "Hadd kezdjem rögtön azt - a nyelvtani hibákért nem én vagyok a felelős, szó szerinti idézetről van szó (Derültség az ellenzék soraiban.) -, ami nekem tetszett az elmúlt négy évben. Nos, az egyik a fiataloknak a lakáshitel. Ez egy jó dolog. Mi tovább fogjuk csinálni. És amit még szeretnék, az az, hogy egy szélesebb kör számára tudjuk biztosítani azt, hogy hozzá tudjanak jutni, mert ez egy viszonylag szűk kör." Később a következőt mondta: "Az MSZP semmit sem akar megszüntetni, semmit sem akar elvenni az emberektől, hanem tovább szeretné bővíteni a kedvezményes lakáshitel-támogatásokat."
Burány Sándor is nyilatkozott ebben a kérdésben, a következőképpen: "Az eddigi kedvezményeket meg kívánjuk tartani, de kiegészítenénk azokat 2002 után." Sőt, Szili Katalin is csatlakozott a nyilatkozókhoz: "Nem szüntetjük meg a kedvezményes lakáshitelt, sőt kiterjesztjük a bérlakásokra is." Megtartjuk, kiegészítjük, kiterjesztjük - ezek voltak az önök választási ígéretei.
Ehhez képest mi a valóság? Csökkentették a kamattámogatás mértékét, szigorították, szűkítették a hitelhez jutás lehetőségét, az adókedvezmény mértékét a legjobb esetben is a felére csökkentették, és van, akitől teljes mértékben elvették, elveszik jövőre. A bérlakásépítésre pedig az idei 20 milliárd forintról 7 milliárd forintra csökken a támogatás összege, azaz egyharmadára csökkentik a bérlakásépítésre szánt összeget. Mindeközben - és ennek láthatók már jól a következményei - az építőipar és az építőanyag-ipar drámai zuhanásban van, míg tavaly 20 százalékos növekedést produkált ez az ágazat, az idén már mínusz 2 százalék, és ki tudja, mi lesz jövőre.
Mit ígért Medgyessy Péter a szülőknek?
Legfőképpen munkahelyeket, új munkahelyeket. Hadd idézzek a kormányprogramból! "A kormány több munkalehetőséget, bővülő foglalkoztatást teremt, így segíti, hogy a bérek közelítsenek az európai színvonalhoz." Konkrét számok is elhangzottak. Emlékezzünk csak Kovács László szavaira! Szintén szó szerinti idézet: "A programban - mármint az MSZP programjában - 300-400 ezer új munkahely megteremtése szerepel."
És mi a valóság? Burány Sándor, aki szintén nincs jelen a költségvetési vita kezdetén, egy 2003. október 7-én kiosztott sajtóanyag szerint 2006-ig már csak 100 ezer új munkahely létrejöttével számol. Az elmúlt esztendőt vagy a lassan mögöttünk lévő esztendőt folyamatos gyárbezárások kísérték. Nem volt olyan hét, hogy jelentős létszámú elbocsátások ne történtek volna az ország különböző pontjain. Jövőre önök a közigazgatásból mintegy 8 ezer ember elbocsátását tervezik, és az önkormányzatokat pedig mintegy 50 ezer ember elbocsátására fogják kényszeríteni. A közmunkaprogramtól 2002-höz képest 1,6 milliárd forintot vesznek el, ez 25 százalékos csökkentést jelent.
Mit ígért Medgyessy Péter a nyugdíjasoknak?
Legfőképpen méltó időskort. És mi a valóság? A kormány rossz gazdaságpolitikája következtében jövőre nő az infláció, legalább 50 százalékkal fog nőni még a Pénzügyminisztérium számításai szerint is.
Más számítások ennél drámaibb növekedést mutatnak. Hat éve nem fordult elő, hogy az infláció ilyen mértékben nőjön, sőt, hogy egyáltalán nőjön, tehát egy hatéves tendencia szakad meg a következő esztendőben.
Drasztikus adóemeléseket tervez a kormány. A vitáját ezeknek a törvényeknek részben már lefolytattuk, tehát nem riogatásról van szó, nem Máté Dániel elszólásáról van szó, hanem a kormány elképzeléseiről van szó. Ezek a drasztikus adóemelések leginkább a nyugdíjasokat érintik majd hátrányosan. A nyugdíjasoknak az ideinél jóval többet kell fizetniük 2004-ben gyógyszerre, élelmiszerre, a lakás rezsijére. Összességében egyhavi nyugdíjat vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből. Erre a Bokros-csomag óta nem volt példa.
Mit ígért Medgyessy Péter a fogyatékkal élő honfitársainknak?
Szó szerinti idézet ismét: "Szociálpolitikánkat a társadalmi igazságosság, a fenntartható szociális gyarapodás, a gyengék védelme és a szolidaritás vezérli." És mi a valóság? A fogyatékosok nappali ellátásának normatívája befagyasztásra kerül jövőre, ami legalább 6-8 százalékos reálérték-csökkenést jelent. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményi ellátásának keretösszegét 44 százalékkal kívánják csökkenteni. A fogyatékosok sportjának fejlesztése a felére csökken. És valamennyi - hangsúlyozom, valamennyi - fogyatékos-érdekvédelmi szervezet, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatását is közel egynegyedével kívánják csökkenteni jövőre. Ez néhány tízmillió forintos csökkentést jelent. Tisztelt Ház, tisztelt kormánypárti képviselők, ekkora a baj, hogy ezektől a fogyatékos szervezetektől, érdek-képviseleti szervezetektől el kell vonni 20-30 millió forintot?
De ne feledkezzünk meg a szocialisták egyik leglátványosabb választási ígéretéről sem: arról, hogy nem lesz gázáremelés. Mit is ígért Medgyessy Péter, mit is ígért Kovács László és mit is ígért Lendvai Ildikó? Medgyessy Péter, szó szerinti idézet: "Kérem szépen, nem lesz gázáremelés, egyáltalán. Most mondom. Húsz évre, hány évre ígérjem meg? Nem lesz gázáremelés." Április 18., 2002. Kovács László nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy nem emelik a lakossági gázárakat. 2002. április 15. Lendvai Ildikó lassan mondta - megjegyeztük mindannyian -, hogy az ország minden választópolgára megértse. Megértettük, megjegyeztük, frakcióvezető asszony! A mondat így szólt: "nem lesz fogyasztói gázáremelés". Ezeket az idézeteket önök már hallhatták a Ház falai között, de Medgyessy Péter örök érvényű mondatait tanulmányozva egy újabb gyöngyszemre bukkantam, hadd osszam meg önökkel ezt is, ez a következőképpen hangzik: "Gazdaságilag megalapozott számítások alapján vállalom, hogy az új kormány azonnal visszaállítja a rászorultak villany- és vízellátását, kifizeti helyettük felgyülemlett közüzemi adósságaikat." (Taps a Fidesz padsoraiból. - Varga Mihály: Éljen!) Értem, hogy Medgyessy Péter miért nem jött be a költségvetési vita kezdetére. Megértem. Megértem; valóban nehéz lett volna ezekkel a korábbi mondataival szembesülni.
No de mi a valóság a gázáremelés ügyében és a villanyáram-emelés ügyében? Nézzük először a villanyt! Februártól a villamos energia árát a Medgyessy-kormány az infláció több mint kétszeresével emelte. Majd augusztustól ismét az infláció kétszeresével növelte a villanyáram árát. A következő év elejétől pedig az általános forgalmi adót fogja megemelni 12 százalékról 25 százalékra, ami összességében egy év alatt 30 százalékos áremelést eredményez. Ezek az önök jóléti rendszerváltásai.
És mi van a gázzal? Nem lesz fogyasztói gázáremelés, ezt mondták önök. Ehhez képest 2003. május 15-étől a földgáz ára a lakossági fogyasztóknál 12 százalékkal nőtt, az egyéb fogyasztóknál pedig 15 százalékkal emelkedett. Most pedig, október 15-étől, tehát néhány nappal ezelőttől átlagosan 16,4 százalékkal emelték a földgáz árát, és az önkormányzatoknak 40 százalékkal kell többet fizetniük a gázszámláért, mint eddig. Ennek a kompenzációjára jövőre a következő évi költségvetés tervezetében egyetlen fillér nem szerepel. Ezt nevezik önök jóléti rendszerváltásnak.
S ha már az önkormányzatoknál tartunk: mit ígért Medgyessy Péter?
Ismét szó szerinti idézet: "Megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát. A kormány megvalósítja az anyagilag független önkormányzati rendszert, amely az autonóm önkormányzat feltétele." Ez a kormányprogramban van. De rövidebben is fogalmazhatok, hiszen gigantplakátok ezrei hirdették az országban: "Több pénzt az önkormányzatoknak!" (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így történt!) És mi a valóság? Drámai mértékű lett az önkormányzatok működési hitelállománya az elmúlt esztendőben, és a vagyonfelélés szintén soha nem látott méreteket öltött. Több mint 200 milliárd forintnyi önkormányzati vagyont kellett az önkormányzatoknak azért eladni, hogy a napi működés feltételeit biztosítani tudják. Jövőre 6 százalékos létszámcsökkentésre kényszeríti a költségvetés és a kormány az önkormányzatokat, és jó néhány normatíva is csökkenni fog. Mondok ebből néhányat: csökken az okmányirodák támogatása, a falugondnoki szolgáltatásra fordított összeg jelentősen csökkenni fog, és az egyes szociális intézmények támogatása is csökkenni fog az önkormányzatok esetében.
Tisztelt kormánypárti Képviselők! Nem kell elfogadni természetesen ezt a kritikát, amit a Fidesz-frakció tagjai mondanak önöknek. De miért nem hallgatnak legalább az Állami Számvevőszékre? Miért nem tanulmányozzák legalább az Állami Számvevőszék jelentését figyelmesen? Hadd idézzek önöknek ehhez néhány mondatot. "A finanszírozási reform előkészítésében érdemi előrelépés nem tapasztalható, annak ellenére, hogy az önkormányzatok egyharmada forráshiányos, számuk növekszik." - mondja az Állami Számvevőszék. Egy másik mondat: "Az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmények, feladatok működéséhez nyújtott normatív támogatás a várható inflációt el nem érő mértékben, 2,5 százalékkal nő 2004-ben." Mekkora inflációt terveznek önök? 6 százalékot. És mennyivel növelik ezt a támogatást? 2,5 százalékkal. Számolják ki a különbséget! Következő mondat: "Az alacsony jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatoknál nem teremthető forrás a 2004. évi keresetek reálértékének megőrzésére, ezek számára nem tartalmaz megfelelő támogatási keretet a költségvetési törvényjavaslat." Nem ellenzéki riogatásról van szó, hanem az Állami Számvevőszék véleményéről. S még egy mondat: "Az önkormányzatok jelentős részénél várhatóan folytatódik a vagyon felélése és az eladósodás." De önök nem hallgatnak az Állami Számvevőszékre sem.
Miért nem hallgatnak akkor legalább az ötszáz tiltakozó polgármesterre, akik végső kétségbeesésükben az Országgyűlés elnökéhez fordultak, mert már nem bíznak Medgyessy Péter ígéreteiben? De rájuk sem hallgatnak. Akkor miért nem hallgatnak legalább a saját önkormányzati vezetőikre? Miért nem hallgatnak Dióssy Lászlóra, Zongor Gáborra vagy Demszky Gáborra? Miért? Zongor Gábor itt ült az önök frakciójában az előző ciklusban. Most a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára. Miért nem konzultálnak vele? (Göndör István: Mi konzultálunk!) Dióssy László szabad demokrata városvezető, Veszprém polgármestere. Ő egyébként mit mondott? Azt mondta, hogy tüntetést is képes szervezni azért, hogy ezt a költségvetést megváltoztassa. És miért nem hallgatnak Demszky Gáborra, aki már tavaly is azt mondta, hogy a 2003-as költségvetés az önkormányzatok szempontjából rosszabb, mint az Orbán-kormány legrosszabb költségvetése. Miért nem beszélnek velük, legalább miért nem hallgatnak rájuk?
Mit ígért Medgyessy Péter a mezőgazdaságból élőknek?
Szintén szó szerinti idézet következik: "Kormányom felvirágoztatja a mezőgazdaságot és a magyar vidéket." Ezek után még két politikai megállapodást írt alá a kormány nevében, az egyiket, ha jól emlékszem, Medgyessy Péter, a másikat Kovács László, amiben azt vállalta a kormány - négypárti megállapodásról volt szó, hangsúlyozom még egyszer, és a kormány is aláírta ezt -, hogy a mezőgazdaságból élők versenyfeltételeit javítani fogja az uniós csatlakozást megelőzően.
Ehhez képest mi a valóság? Legalább 70-80 milliárd forint hiányzik ebből a költségvetésből ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon.
Mit mondtak Koppenhága után? Mit mondott Medgyessy Péter és Kovács László? Azt mondták, hogy 25 százaléknyi támogatást kapunk majd az Európai Unióból, de ezt a saját pénzükből, a mi adófizetőink pénzéből majd 30 százalékkal kiegészítjük, és ez milyen nagy siker, és hogy ennek a fedezete meglesz. Szó szerinti idézet következik: "Mi tudjuk azt, hogy milyen nagy a felelősségünk a magyar mezőgazdaságból élőkkel szemben, ezért ezt a 25+30 százalékot biztosítani fogjuk," - mondta Medgyessy Péter - "a kifizetés módja pedig olyan lesz, hogy azzal valóban föl lehessen venni mindenfajta támogatást." És mi a valóság? A valóság az, hogy a következő esztendőben ehhez a 30 százalékhoz a magyar gazdák nem fognak hozzájutni, a költségvetés ennek a forrásoldalát nem biztosítja. A mezőgazdasági bizottság ülésén maga a kormány képviselője ismerte el, hogy legjobb esetben ennek az összegnek az egyharmada áll majd rendelkezésre. Ez a valóság.
Ráadásul kérdéses, hogy ezekhez a pénzekhez egyáltalán hozzáférhetnek-e majd a magyar gazdálkodók, ugyanis az Európai Bizottság legfrissebb jelentéstervezetében - ami valószínűleg november elején fog megjelenni, de már a BruxInfóban egyébként olvasható - a következő mondatok szerepelnek. A jelentéstervezet leszögezi: Magyarország egyértelműen az utolsók között foglal helyet. Négy területen marasztalja el súlyosan a Medgyessy-kormány agrárpolitikáját, és kifejezetten nyugtalanítónak tartja a helyzetet. Mi ez a négy pont? 1. Súlyos késedelemben van az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer kiépítése, ami nélkül nem hívhatók le a brüsszeli támogatások. 2. Aggasztó, hogy a magyar kormány alig tíz hónap alatt akarja működőképes állapotba hozni a kifizető ügynökségeket, amire a legfejlettebb tagállamoknak is legalább egy-másfél évre volt szükségük. 3. A Medgyessy-kormány mulasztásai miatt Brüsszelben nem látják biztosítottnak a vidékfejlesztési támogatások tervének elfogadását sem. 4. Feszítő ellentmondások vannak az állategészségügy és az élelmiszer-biztonság területén.
Ez a brüsszeli dokumentum azt is kilátásba helyezi, hogy a Medgyessy-kormány késlekedésének és mulasztásainak az lehet a következménye, hogy működőképes intézményrendszer hiányában nem juthatunk hozzá az európai uniós pénzekhez. Ennek a cáfolatát próbálta adni László Csaba pénzügyminiszter úr expozéjában, csak hát ez a dokumentum, ami tegnap jelent meg egyébként, éppen az ő szavait cáfolja. Talán érdemes lett volna a vitára felkészülés jegyében ezt a dokumentumot is áttanulmányozni.
És még egy idézet, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos, szintén szó szerinti idézet, szintén Medgyessy Pétertől származik: "Meghagynánk a mezőgazdaságban a családi gazdaságok támogatását is, amely jelenlegi állapotában csak minden településről egy-két családnak oldja meg a gondjait. Én a támogatás nélkül maradt százezrek gondjával is foglalkozni fogok." - mondta Medgyessy Péter. És mi a valóság? Megszüntették ezt a támogatási formát, és jövőre sem fognak egyetlenegy fillért sem adni erre. Ez a valóság.
Ma részben a pénzügyminiszteri expozéban, tegnap a napirend előtti felszólalások keretében és korábban a sajtóból is meglehetősen sokat hallottunk arról, hogy a kormány egyik fő kitörési pontot jelentő területe az infrastruktúra-fejlesztés, ezen belül az autópálya-építés és a gátépítés. Egy kormányszóvivői iroda által kiadott közlemény, ami augusztus 14-én került a nyilvánosság elé, a következőképpen fogalmaz erről: a jövő évi költségvetés olyan területeken teremti meg az előrelépés lehetőségét, amelyek az egész ország szempontjából fontosak, mint például az autópálya-építések és a Vásárhelyi-terv. Mit ígért korábban Medgyessy Péter a választási programjában? Szó szerinti idézet: "800 kilométer új autópályát és autóutat építünk" - ígérte ezt 2002-ben Medgyessy Péter. Mit ígért a Tisza mentén élőknek? "2004-ben" - kérem, figyeljenek: 2004-ben, tehát a következő esztendőben - "befejezzük a Tisza és mellékfolyói", tehát nemcsak a Tisza, hanem a mellékfolyók "teljes körű árvízvédelmi rendszerét, valamint a Duna-Tisza kiszáradását gátló hálózat megépítését. Zöld folyosót hozunk létre." - szó szerinti idézet. És mi a valóság? Mi a valóság az autópálya-építések kapcsán? Az elmúlt másfél évben nem volt olyan hónap, amikor a megépítendő autópályák tekintetében ugyanazt a számot mondták volna. 800, 426, 390, 400, 300, 270, 290 - szinte minden hónapban más számot mondtak, amikor az a kérdés felmerült, hogy hány kilométert kívánnak majd önök építeni.
A másik egy nagyon, tulajdonképpen nyugodtan mondhatom, hogy arcátlan próbálkozás, amivel most már nem először találkozhatunk: az elmúlt évek, évtizedek autópálya-építéseit is a saját eredményükként akarják önök feltüntetni. Mert hogyan is valósul meg ez a 800 kilométer autópálya-építés az e területet felügyelő és a területért felelős miniszter szerint? Nézzük, hogy Csillag István mit mond erről, az Info Rádiónak nyilatkozott. A riporter kérdése a következő volt: "A választási kampányban 800 kilométer autópályát, autóutat ígértek. Tartható ez?" Csillag István válasza: "Ugye, először is nem mi ígértük, bocsánatot kérek érte." (Derültség a Fidesz soraiban.) Valóban, ezt Medgyessy Péter ígérte, de mintha egy kormányban lennének. Folytatódik a válasz: "Tehát az SZDSZ egy meghatározott szakmai programot vallott, aminek az összhossza persze nincs távol a 800 kilométertől." (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiban.) "Mi most azt gondoljuk, hogy két dolog van, amit a kormány meg tud ígérni, az egyik, hogy ennek a ciklusnak a végére a használt és átadott gyorsforgalmi utaknak, autópályáknak az összhossza több lesz, e terv szerint 900-nál is több kilométernyi lesz." Még egyszer ezt a mondatot, milyen szép is a magyar nyelv: a ciklus végére a használt és átadott gyorsforgalmi utak, autópályák hossza több lesz, mint 900 kilométer. Egy kis számtani művelet kellett csak: az előző húsz év autópálya-építéseit, autópályáit össze kellett adni azzal, amit majd önök meg kívánnak építeni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ügyes! - Taps a Fidesz soraiban.) "A másik, ami a kivitelezésben van, és amit átadnak, az is több lesz, mint 800 kilométer, hiszen így jön ki." Hát, hacsak úgy nem, miniszter úr! Hacsak úgy nem! (Derültség a Fidesz soraiban.)
A riporter kicsit kukacoskodó volt, és aztán megkérdezte: "De hát hány kilométer olyan autópályát, illetve autóutat adnak át, amely beruházások már a Medgyessy-kormány idején kezdődtek el?" Erre az ön válasza a következő volt: "Körülbelül úgy gondoljuk, hogy ez olyan 270-280 lehet." (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Egyenes beszéd!) A végén tényleg az lesz, mint amit egyébként Fábry Sándortól hallhattunk, hogy amikor majd bajban lesznek azzal, hogy ténylegesen teljesítik-e a 800 kilométer autópálya megépítését, akkor külön mérik a sávokat, aztán amikor így se jön ki, akkor oda-vissza mérik a sávokat - csak vigyázzanak, nehogy a végén bontani kelljen! (Derültség és taps a Fidesz soraiban.)
Nos, nézzük csak, hogyan állunk a másik jelentős programmal! De még mielőtt ezt néznénk: a jövő évi költségvetésben rendelkezésre álló összeg legfeljebb 100 kilométer autópálya megépítésére elegendő a mostani árak szerint. És a Medgyessy-kormány a jövő esztendőben csak olyan szakaszokat fog átadni, amit az Orbán-kormány kezdett el építeni, illetve aminek az építését az Orbán-kormány készítette elő. Ezt önök majd természetesen a saját választási eredményükként, a saját teljesítményükként fogják bemutatni a nyilvánosság előtt, természetesen komoly-komoly médiaháttérrel.
De nézzük a másik programot, a gátépítést, a Vásárhelyi-tervet! Mit is ígért Medgyessy Péter? Idézzük, mert tényleg olyan szép ígéret volt ez: 2004-ben - hangsúlyozom még egyszer, tehát a következő esztendőben - a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerét, valamint a Duna-Tisza köze kiszáradását gátló hálózatot megépítik. Ez az ígéret. És mi a valóság? Gátépítésre és tározók építésére önök összesen 12 milliárd forintot terveznek jövőre. Ha a tározókat nem is építik meg, és csak gátakat fognak építeni, ebből körülbelül 30 kilométernyi gátat lehet megépíteni, Medgyessy Péter ígéretében pedig ennek a hússzorosa szerepelt. A hússzorosa, tisztelt miniszter úr!
Na, és mi lesz a zöld folyosóval? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Készül Ferihegyen. - Derültség a Fidesz soraiban.) El se tudom gondolni… (Taps a Fidesz soraiban.)
Noch dazu, azt azért ne felejtsük el, hogy 1999 és 2001 között több mint 200 kilométer töltést építettek a polgári kormány idején, és csak a Felső-Tiszán ebből 105-öt.
Tehát valóban, a mérce magasra van téve, át kéne ugrani, pláne, ha már erre vállalkoztak, nem alatta szaladgálni. (Derültség az ellenzék padsoraiban.)
Nos, tisztelt Országgyűlés, ígért Medgyessy Péter egyébként az allergiában szenvedőknek is fontos programpontokat. Nézzük, hogyan szólt ez a szó szerinti ígéret: "Megszervezzük, hogy négy év alatt negyedére csökkenjen a parlagfűvel borított területek nagysága." Tehát négy év alatt a negyedére csökkenjen a parlagfűvel borított terület.
És mi a valóság? A parlagfű irtására nincs elkülönített összeg a költségvetésben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Gyalázat!) Tegyük fel, hogy önök ezt a pénzt a népegészségügyi programból akarják finanszírozni. Akkor fel kell tennünk azt a kérdést, hogy akkor miért csökkentették a népegészségügyi programra szánt összeget 25 százalékkal. Tegyük fel, hogy a népegészségügyi program 1,5 milliárdját teljes egészében csak a parlagfű irtására akarják fordítani, ez akkor is kevesebb, mintegy a negyede annak, mint amelyre egyébként szükség lenne.
Hogyan fog teljesülni ez a választási ígéret? Magyarországon egyébként több mint 2 millió ember szenved allergiás betegségben, ezeknek a többsége a parlagfűtől. A cél helyes, mi tudjuk támogatni, de nem lehet megelégedni azzal, hogy fölállítunk egy parlamenti bizottságot, de pénzt erre nem fordítunk, márpedig az idén sem volt pénz erre, és jövőre sem lesz. Ez a valóság.
Tisztelt Országgyűlés!
Az elején azzal kezdtem a mondanivalómat, hogy fontos évfordulók környezetében zajlik ennek a költségvetésnek a vitája, Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójával is példálóztam. Önök szeretnek ezeken az ünnepeken megjelenni, szeretnek a haza bölcsének fényében sütkérezni, pedig tulajdonképpen csak egyetlen dolgot, egyetlen mondatát kellene Deák Ferencnek megjegyezniük. Ez a mondat így hangzik: "Hazudni nem szabad." S Medgyessy Péternek mondanám, ha itt lenne, aki szintén ezzel a mondattal próbálkozott - egyébként nem túl nagy sikert aratva augusztus 19-én -, hogy, miniszterelnök úr, nem beszélni kell erről, hanem eszerint cselekedni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
