2003. november 17. hétfő 20:48
A közigazgatási reform korlátai
A jelenlegi kormány által tervezett közigazgatási reform két fő eleme, a választott önkormányzattal rendelkező régiók és a kötelezően létrehozandó kistérségi szervezetek közül egyik sem valósul meg – adta hírül a sajtó a napokban kissé csalódott hangnemben, arra hivatkozva, hogy a Fidesz nem támogatja az ehhez szükséges kétharmados törvények meghozatalát. A Népszabadság november 15-i (szombati) számának első oldalán „Megtorpannak a reformok” címmel így ír: „A helyzet kissé kaotikus: a már meglévő tervezési-statisztikai régiók nem felelnek meg az unió követelményeinek abból a szempontból, hogy nincs választott testületük…”. Nos, ez a megállapítás ebben a formában teljesen valótlan (ami persze a Népszabadság esetében ennél nagyobb horderejű ügyekben is előfordult már). Az EU-ban ugyanis nincs ilyen követelmény, s ha lenne, ezt a hiányosságot nyilván többször szóvá tették volna az évenkénti országjelentésekben. De nem tették, ugyanis számos jelenlegi EU-tagországban sincsenek választott regionális önkormányzatok. Szükség lenne viszont nálunk mind a hét régióban olyan szervezetekre, amelyek önálló lebonyolítói lehetnének az ún. regionális operatív programoknak (ROP). Ilyenek jelenleg még nincsenek, s létrehozásukra mindenképpen szükség lesz a közigazgatási reformtól függetlenül is.
Lehetséges, hogy a Medgyessy-kormány főként takarékossági szempontok alapján szeretné, hogy a 19 megyei helyett csak 7 regionális önkormányzat fenntartását kelljen finanszíroznia, de a választott önkormányzatok csak a „jéghegy csúcsát” jelentik. Jelenleg a közigazgatási szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság, közigazgatási hivatalok, állat- és növény-egészségügyi igazgatás, mezőgazdasági hivatalok, stb.) túlnyomó többségének vannak megyei egységei is, amelyek a jelenlegi – csak az oktatási, egészségügyi, szociális, stb. intézmények fenntartásáért felelős – választott megyei önkormányzatoktól teljesen függetlenül, országos irányítás alatt működnek. Elvileg persze ezt a hálózatot is lehetne ésszerűsíteni oly módon, hogy a 19 megye helyett csak a 7 régióban legyenek ilyen „középszintű” intézmények, ami bizonyára szintén lényegesen olcsóbbá tenné a rendszert. Ehhez nem lenne szükség kétharmados törvényekre, ezáltal a Fidesz támogatására sem, viszont szükség lenne megalapozott, kiérlelt koncepcióra, ami azonban a Medgyessy-kormánynál a jelek szerint hiánycikknek számít.
A kötelezően létrehozandó kistérségi társulásokkal ugyanez a helyzet. A megyei szint alatt működő államigazgatási egységek (pl. APEH, népegészségügy, földhivatal, munkaügyi központ, állat- és növény-egészségügyi kirendeltségek, falugazdászok, stb.) területi illetékességi köre sok esetben sem egymással, sem a jelenlegi statisztikai kistérségek határaival nem egyezik. Itt is lenne tehát a kormánynak lehetősége saját hatáskörében is a fokozatos ésszerűsítésre, ha lennének ehhez megfelelő elképzelései. Ilyenek azonban nincsenek, ezért kell a Fidesz támogatásának hiánya mögé bújnia.
Bonifert Donát
